|
|
Archive for the ‘recenziók a köteteimről’ Category
Megjelent 1999 szeptemberében a Holmiban, a Nehézkedés című kötetről (Nehézkedés. Magvető, 1998. 54 o., 890 Ft)
Ha valaki személyes hangon életrajzi adalékokat ért, és ezt keresi a versben, azt hiheti, hogy Szabó T. Anna versei nem személyesek. Pedig a szenvedélyes jelenlét végig érezhető, és az egész, magasan ívelő kötet másról sem szól, mint személyről, azonosságról. De [...]
A Vigília 2008 októberi számában jelent meg.
„Mint ahogy a költészet olykor filozofikusabb, mint maga a filozófia, a metafizika természete szerint költőibb, mint maga a költészet.”
Joseph Joubert
„A költészetben csak egy igazi metafizikai elemet ismerek: a nyelvet; ahogy a zenében csak a hangot, a képzőművészetben csak a színt, vonalat és felületet, vagyis a legfizikaibb egyúttal a legmetafizikaibb [...]
Forrás:
Narancs XVIII. évf. 48. szám – 2006-11-30
könyvmelléklet – kritika
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=13954
Meglep. Olyan harmonikus szubjektum hangját halljuk ezekben a versekben, aki arányosan részesedik és részesít – a létből, életből, elmúlásból -, akinél a család burkára a természeti, kozmikus szféra és még az absztrakt túlvilág is szépen ráboltozódik. Folyamatosságban él, s a halál tényét is át tudja törni fohásszal, [...]
Megjelent a Kortársban. Forrás:
http://kortars.com/0710/kemsei.htm
Szabó T. Anna versei beköltöztek hozzám. Igazán rangos és meglehetősen népes társaságban ülnek a polcomon, olyan hajdanvoltakéival egyetemben, mint például Nadányi Zoltán, Berda József, Zelk Zoltán, Kormos István vagy a nagyon méltatlan feledésre ítélt Pinczési Judit és mások. Olyan költők verseivel paroláznak, akik számára – Csokonai kifejezéseivel élve – nem elsősorban a [...]
Mesterházi Mónika ismertetői a következő helyen olvashatók:
http://www.hunlit.hu/szabotanna
A Dokk a kortárs költészet legizgalmasabb fóruma, öröm, hogy működik, és milyen jól!
A teljes vita elolvasható itt:
http://www.dokk.hu/ajanlat.php?vid=8663
Pár sor ízelítőül:
Három sor nagyon zavar a versben, ezek nélkül lehet, hogy tetszene?
Az egyik az 1. szakaszban a Döbbenten álltam. Olyan indokolatlan pátoszt visz a versbe, hogy már bennem van az ellenállás – simán el lehetne hagyni.
A másik kettő [...]
Legeza Ilona honlapja a lehető legátfogóbb irodalmi gyűjtemény, érző és értő összefoglalókat ad a kortárs és a klasszikus művekről, mindenkinek ajánlom figyelmébe
SZABÓ T. Anna
NEHÉZKEDÉS
http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2012
Mintha csak személyes, diszkrét vallomásokat tartalmazna Szabó T. Anna új (1998) verseskötete: fájdalmas vallomást a magányról, a társtalanságról, az egyedül töltött szilveszter estéről, a tárgyak árulásáról, a közelítő halálról, a [...]
Forrás: Korunk
http://89.42.110.12/oldal.php?ev=2003&honap=7&cikk=369
„Tündérfogócska – igazán!” – elsőként Babits sora jutott eszembe a kötettel kapcsolatban. Üdítően bájos verseket olvashattam benne, érett remekműveket. A filológiai tudás mint háttér, nyilvánvaló. Míves tradíciókat folytat ez a néha játékos, máskor meg komor, ám csorbítatlanul elegáns költészet.
Forrás: http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_09/150.htm
Szabó T. Anna kötetét illetően megfordíthatjuk a címben szereplő szóösszetételt, s akár beszélhetünk a költészet testéről is. A test költészete avagy a költészet teste. A szerző legújabb, Elhagy című verseskötete a test problémáját járja körül. A testét, mely hol a fájdalom, hol a gyönyör forrása
Forrás: ÉS
http://www.es.hu/index.php?view=doc;16200
A költő ötödik kötetének témája: a boldogság. (És még annyi más, például: a női öregség; például: a halál; például: az idő múlása.) A versek egy fiatal, két kisgyereket nevelő anya létvilágát ecsetelik, a megelégedettség apró és létfontosságú eseményeit, a földi világban való megkapaszkodás jelentéktelennek tetsző mozzanatait.
Forrás: http://www.jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1296
Szabó T. Anna második, Nehézkedés című verseskötetét a Magvető Kiadónál jelentette meg 1998-ban, és azóta is rendre hű maradt kiadójához. Ötödik kötetként 2006-ban látott napvilágot az Elhagy című könyv. A kötetek szembetűnő módon egyre vaskosabbak lettek, és a költőnő arcképe is egyre nagyobb helyet követelt magának a borító belső lapján.
Forrás: Litera, 2006 november 11.
http://www.litera.hu/hirek/oromkonnyek
Örömkönnyek
Szabó T. Anna: Elhagy, Magvető, 2006
Olyan individuum szólal meg ezekben a sorokban, aki számára az egyszeriség az örökkévalóság és a sorsszerűség garanciája, aki számára a teremtettség és a teremtés természeterejű misztériumába a beavatás lehetséges,
Forrás: http://www.spanyolnatha.hu/archivum/2008-tavasz/22/recenzio/deak-takacs-szilvia-szabo-t-anna-koteterol/1527/
Szabó T. Anna: Elhagy (Magvető, Budapest, 2006
(expozícióm)
Nyugtat a borító — zöld a természetből, kívülről győz. A fedőség helyett jobban izgat a cím — kötve az ige, innentől én is, hordom-viszem, konkrétan vagy magamban.
Forrás: ÉS, LI. évfolyam 9. szám, 2007. március 2.
http://www.es.hu/index.php?view=doc;15962
A kritika párja Margócsy István írás
Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Elhagy. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2006. 127 oldal, 1990 Ft
Az irodalmi közéletben gyakran és sokan beszélnek arról, milyen méltánytalan, ha valakit rangján alul kezel a kritika, arról azonban – legalábbis az írott szövegekben – kevesebbet, [...]
Forrás: ÉS, LI. évfolyam 9. szám, 2007. március 2.
http://www.es.hu/print.php?nid=15961
A kritika párja Bedecs László írása.
Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Elhagy. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2006. 127 oldal, 1990 Ft
“Elhagy” – ezt a szokatlan és meghökkentő címet adta Szabó T. Anna új kötetének: íme, az egyedül álló igének, a feltételezett mondat állítmányának nemcsak hogy bővítménye [...]
Forrás:
http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=10367
“Szabó T. Anna a nyelv és a költészet napfényes lehetőségeire és komor felelősségére egyaránt figyelmeztet. Hol árnyas derűvel, hol a komolyság világosságával.” – írja Halmai Tamás
Forrás: http://uj.terasz.hu/terasz.php?id=irodalom&page=cikk&cikk_id=12147&rovat_id=95
Szabó T. Anna: Értsd meg
Forrás: http://www.terasz.hu/terasz.php?id=irodalom&page=cikk&cikk_id=10057
Költészetnap közeledtével kilenc költőt kértünk fel, írjon a legkedvesebb verséről. Szlukovényi Katalin Szabó T. Anna A mai nap című versét választotta. “Szabó T. ezt nagyon tudja: a mások által mókuskeréknek vélt mindennapok gyönyörűségét addig izzítani egy-egy szövegben, míg ráébreszt, micsoda érzéki orgia, milyen teljes öröm élhető meg akár egy szimpla mosogatás közben.”
Forrás: http://www.argus.hu/2005_9/dunajcsik11.htm
(1.1 a líra asztalánál) A hétköznapokból költészetet csinálni nem olyan egyszeru feladat, mint ahogyan azt sokan hiszik. Nem elég, ha a konyha és a fürdoszoba forrásvidékérol merített picturához jó háziasszonyként hozzáadjuk az ízlés szerint halálról vagy szerelemrol szóló sententiát, mint ahogyan azt a XVII. századi költoiskolák receptkönyvei eloírják.
Megjelent a Csillagszálló lapban, 2006. decemberében
„Éjszaka van és mind elhagytak engem” – szól egy asszony krisztusi magányban Szabó T. Anna Hangok a várakozásban című versében.
Az ÉS-ben jelent meg a Követési távolság rovatban.
Szabó T. Anna megelozo, Fény címu kötetében van egy fantasztikus játékos kísérlet: egy nyolcrészes verset olvashatunk, egy megnevezett tárgyról (Népstadion metrómegálló), s a költo a nyolc különálló részben, ahogy a mottó mondja, Moholy-Nagy László nyomán (A fotográfiai látás nyolc eleme), nyolcféle látásmódot konstruál és mutat be. A táj, [...]
Eső. Irodalmi lap, 2003. (6. évf.) 1. sz. 106-110. old.
Teljes szöveg: www.vfmk.hu/070102
Fény. Mi mindent sűrít magába ez a szó, ez a fogalom, ez a dolog? Hogyan tudnánk pontosan felelni a látszólag egyszerű kérdésre: mi a fény? Az, ami láthatóvá tesz, és amin keresztül láthatóvá leszünk? A megfoghatatlan, mégis a térben és időben tisztán érzékelhető és [...]
A kritika az ÉS-ben jelent meg az Ex librisek között.
Azt hiszem, már elso költoi lépései is sikeresen ébresztették fel a literátorok figyelmét – hiszen istenáldotta tehetsége van a finom, érzékletes lírához, a tömöríto megjelenítéshez egyaránt, amihez könnyed, formaérzékeny versteremto készség is társul. Eredendo költoi adottsága persze érlelodésében hendikep is lehetne, de látszólag maga komoly tudatossággal [...]
www.netkapu.hu
2004.06.21.
Itt járt a felhő. Tűhideg
kicsapódását hátrahagyta.
A sós homok ösvényt jelez,
megcsikordul a csizma talpa.
Langyos lélegzet. Lélegezz.
A forró füst, a hideg pára
Egyformán szürke. Réteges
jégtüske rakódik a fára.
A boldogság igénye, képessége Szabó T. Anna legsötétebb verseiben is megbúvik, akár egy jól védett fészekben, vagy láthatatlanul, a víz mélyén.
|
|