MACSKA, TAVASZ

Vinnyog a macska, vernyog, hentereg,
felhevült testét földhöz dörgöli.
Nem tudja, mit vár, hogy mivégre sír,
miért e hívás és kínálkozás.
Még nincs egyéves. Alig született,
s már készen áll. Pontos időzítés:
első tavasza. Él, mert működik.
Csillogó, puha szőre borzasan,
csapzottan felmered, metszett szeme
vad fénnyel csillog, óriás pupilla
pulzál zavaros, sárga íriszében.
Bejár padlást és pincét, nyugtalan
iramodással ide-oda fut
a négyszögletes betonudvaron,
és jajongását egész éjszaka
visszhangozza lépcsőház, kapualj.
Szűk lett a tér, a test, az éjszaka,
ki, ki, sikoltja, még, még — sokasodj,
töltsd be a földet, válaszolja Isten.