Archives for Írókról, költőkről
Szabó T. Anna – Pernilla Stalfelt: Kakikönyv, Halálkönyv
A Cinema magazinban jelent meg. A svédek nagyon ismerik a gyermeki lelket, tudják, hogy milyen intenzíven keveredik a kisgyerekekben a valóság meg a fantázia, és éppen ezért mennyire fogékonyak félelemre…
Szabó T. Anna: Kertész Imre: Sorstalanság – filmforgatókönyv
A Cinema magazinban jelent meg. Az író még a Nobel-díj előtt megírta nagy regényéből a forgatókönyvet, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy a Holocaust képi ábrázolása „egy hallgatag konszenzuson…
Szabó T. Anna a Sorstalanságról
A Cinema magazinban jelent meg. Nem könnyű olvasmány: nehéz lesz tőle az ember szíve. Az egyes szám első személyű elbeszélőt, a kiskamasz Köves Gyurit az különbözteti meg egy mai, utólagos…
Szabó T. Anna Charles Frazier Hideghegy című regényéről
A Cinema magazinban jelent meg. Anthony Minghella filmje nagyszerű adaptációja az azonos című regénynek, ám az eredeti könyv jóval sokrétűbb és mélyebb alkotás (tovább…)
Szabó T. Anna: Réz András: Válogatott szorongásaim
A Cinema magazinban jelent meg. Legyen az parti vagy szeminárium: ki ne hallgatná szívesen a társaság középpontját, a szellemes, könnyed, sziporkázóan önironikus társalkodót? Ő korunk guruja: kíméletlenül kibeszéli és humorral…
Szabó T. Anna: Emil és a detektívek
A CINEMA magazinban jelent meg, a gyerekolvasókra gondolva. Üldözés taxin és gyalog, álruhás kaland a szállodában és leszámolás a bankban: Erich Kastner izgalmas könyvét mindenki élvezni fogja (tovább…)
Szabó T. Anna: Verses könyvbemutató. Lakner Judit: Zsuzsi és a Varázsróka.
Tessék, itt egy nagyon jó könyv. Akkor bemutatom, íme. Volt kiskoromban egy könyvem, „Tündérmesék” volt a címe. Ezt a könyvet úgy szerettem, hogy mindennap elővettem, főleg egy mese miatt. A…
Szabó T. Anna: Kritika a rádiónak Kiss Judit Ágnes: A keresztanya című könyvéről
Izgalmas kísérletre vállalkozott Kiss Judit Ágnes A keresztanya című regényében: egy öregasszony szemével mutatja meg a huszadik századot. Az elbeszélő, Keserű Nemes Mihályné Szomor Veron 1920-ban született, és egész életét…
Szabó T. Anna: A szabadság szolgája. Petőfi versei a szabadságharc idején
A Népszabadságban jelent meg. A szolgának nincs szabadsága: isteni útmutatásként fogadja ura szavát, és a vére árán védi meg. Erről szólt a magyar nép élete századokig, és ezzel szállt szembe…
Szabó T. Anna: Egy érzéki regény. Guy de Maupassant: Egy asszony élete
A Népszabadságban jelent meg. Mi a fontosabb: a filozófia vagy a társadalomrajz? Az arisztokrata Jeanne történetében akad ez is, az is, a könyvet mégis, mint zápor a talajt, valami szép,…
Szabó T. Anna: Szív-ámító szép énekek. Szabó T. Attila: Haja, haja, virágom.
Megjelent a Népszabadságban. Elvadult rózsakert mellett sétálok el a fiaimmal reggelente, a buja bokrok közül részegítő töménységgel tódul az illat. A kerítésen átdőlő, virágokkal rakott tüskeágak alatt a szomszéd iskola…
Szabó T. Anna: Mi a nyelvészet? A magyar nyelv kézikönyve
A Népszabadságban jelent meg. Lélegzetvisszafojtva kucorogtam az íróasztal alatt, és nagyapám papucsos lábát figyeltem. Féltem, hogy ha kinyújtja, akkor felfedez. Márpedig én fontos küldetésben jártam: tudni akartam, miféle alkimista mesterkedés…
Szabó T. Anna: Trapéz-produkciók a csontteremben. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Kevés ész, sok ambíció – Mikszáth szerint ez jellemzi azokat az önhitt nagyratörőket, akik bármikor veszélyessé válhatnak. Hátborzongató kedélyességgel írja le az őrület és a kegyetlenség minősített eseteit, a történelem…
Szabó T. Anna: Benedek Elek meséiről
A Népszabadságban jelent meg. Van-e kockázatosabb kaland, mint a mesehallgatás? Ha felnézünk egy pillanatra a könyvből, és rápillantunk gyermekünk elmélyült, hol kipiruló, hol meg elsápadó arcára, messze révedő tekintetére, hirtelen…
Szabó T. Anna: A sült krumpli igaza. Bródy Sándor: Az ezüstkecske
A Népszabadságban jelent meg. Vannak mondatok, amelyek örökre megfészkelnek az emlékezetben. Mióta egy tündöklő nyári délutánon egy jó ebéd után apósom felsóhajtott: „Nem ér az élet semmit lombos jegenyefák nélkül”,…
Dögevő saskirály (A Petőfi Irodalmi Múzeum Kedvenc könyvek találós játéka)
Elhangzott a Károlyi-kertben. Mottó: „Egy kicsi pálinkát meg tetszik-e inni? Meg én, szívesen!” Melyik könyvben szellemi táplálék Nick Carter és a szőke nő? Ebben könyvben tömik ki szalmával a kecskét…
Szabó T. Anna: „Megfakult melódiák” – Vadász Géza: A legfőbb tudomány című kötetéről.
A Holmiban jelent meg 2004 októberében. A számok a lábjegyzeteket jelzik - lásd az eredeti kritikát. „A férfiak mind ugyanazt akarják” hirdette nemrégiben úton-útfélen egy öles sörreklám. Nem tudom, hogy…
Szabó T. Anna: Gyilkosság és rítus – Közelítés Ted Hughes költészetéhez –
A Műhelyben jelent meg, elég régen. Ted Hughes utolsó verseskönyve, a Sylvia Plathról szóló Születésnapi levelek nemrégen jelent meg magyarul. A borítóján látható a költő éles vonású, kifürkészhetetlen tekintetű, őszes…
Szabó T. Anna: Néhány mondat Turbuly Lilláról
Évekkel ezelőtt olvastam először Turbuly Lilla versét a Holmiban, és azonnal felfigyeltem rá. Színház utca, ez volt a címe, és a zárósorai - „Kutya iszik a szökőkút vizéből, / egy…
Szabó T. Anna Ijjas Tamás verseiről
Ijjas Tamás még elég fiatal hozzá, hogy ne számítson sértésnek leírnom róla, hogy nagyon tehetséges. Nemcsak ért a vershez, de súgnak is neki odaátról, hiszen valóban képes átlelkesíteni a szöveget,…
Szabó T. Anna: Tűz a tükörben. Nagy László verseiről.
A Parnasszusban jelent meg. Tizenhat éves születésnapomra kaptam meg Nagy László összegyűjtött verseit. Még most is viszonyítási pont ez a sárgából fehérre kopott gerincű kötet: tudom, hogy ha felnyitom -…
Szabó T. Anna: Új macskajáték. Mrena Julianna: Kilenc élet
Az Esőben jelent meg. „Az állatok kínzása, főleg a macskáké, a kora újkori Európában közkedvelt szórakozásnak számított” mondja Robert Darnton A nagy macskamészárlás című esszéjében, és bőséggel fel is sorolja…
Szabó T. Anna: Költők a labirintusban. Haraszti Ágnes verseiről.
A DOKK estjére írtam. Haraszti Ágnes megőrzött valamit a költészet mágikus természetéből. „Ő látó volt, én megörököltem a látást” írja talán a nagymamájáról, de persze mai költőhöz nagyon is illő…
Szabó T. Anna: Kapcsolat és személyiség. Király Odett verseiről
A literán jelent meg. Dallamos neve ellenére Király Odett kemény szövegeket ír, rögtön felkapja rájuk a fejét a versek vonzó dallamától egy pillanatra gyanútlanná lágyuló olvasó. Az első, amit megérzünk,…
Szabó T. Anna: „megkezdett mondhatatlan”. Vázlat Jenei Gyula kötetéről
Telik az idő, ahogy a fény jár: nyugodtan, biztosan, véglegesen. Telik a történet, ám az életet nem a nagy események határozzák meg, hanem a másodpercnyi részletek: a gyermek egy sírkő…
Szabó T. Anna: Tiltott határátlépés? Kiss Judit Ágnes: Irgalmasvérnő című verseskötetéről
Megjelent a Holmiban: Kiss Judit Ágnesről nem tudok elfogulatlanul írni. Nem is olyan régen, amikor először olvastam egy versét, azt mondtam: ez igen! És amikor az egyik Holmi-esten őt magát…
Magasan. Lackfi János: Öt seb, Belvárosi Könyvkiadó, 2000
Egy levélen elbillen Vékony könyvecske, durva szürke csuhában. Tízezer méter magasságban, egy repülőgépen olvastam elmélkedésre, szemlélődésre biztató verseit, és a köztes gondolkodás csendjében ki-kibámultam az ablakon - felülről láttam a…
Szabó T. Anna: „Egész pohárból sunyító szilánk”. Báthori Csaba: Üvegfilm.
Üvegfilm: egyszerre tökéletesen átlátszó és sokszínűen átlátszatlan, rögzített és mozgó, akár a robogó autóból a táj. Báthori Csaba a címadó, de a kötetbe be nem vett versében egymásra fényképez egy…
Szakács Eszterről a Költők könyve számára
Szakács Eszter versei mitikus térben játszódnak és mitikus teret teremtenek, még akkor is, ha egészen hétköznapi történéseket és tárgyakat jelenítenek meg. Ez az öntörvényű, tiszta szemű költő rendkívüli, érzékien izgatott,…
Balla Zsófiáról a Költők könyve számára
Balla Zsófia mer és tud nagy költő lenni. Egy olyan korban, ahol divat a mellébeszélés, a túlhajtott játékosság, a kifújt tojásokkal való zsonglőrködés, ő meri vállalni a komolyságot, azt a…
Szabó T. Anna: Rákérdezés. Jegyzet Lator László versbeszédéhez.
Megjelent a Műhely folyóiratban. „Ha nem lakna lélek vagy elme, ha nem szaggatna annyi kétség, ha nem várnám mindig hiába a bizonyosság illetését -” (Ha tudhatnám) (tovább…)
Szabó T. Anna: „Élve-halni menekül test a testbe” – Röviden Lator László verseiről
Megjelent a Parnasszus folyóiratban 2008-ban. Lator László költészetének legalapvetőbb eleme a mozgás: szó-sejtek tusakodása, hogy megteremtsék a vers eleven valóját. „Nincs elvégezve semmi” (Gyerekkor), amíg nincs minden szó a végleges…
Szabó T. Anna Lator Lászlóról a Költők könyve antológia számára
Lator László igazi mester. Jelenlétének súlya van, de okossága és műveltsége nem ismer gőgöt vagy hivalkodást. Belső tartása, meg nem alkuvó bátorsága póztalan és utánozhatatlan. Személyiségének és verseinek ereje csak…
Szabó T. Anna Várady Szabolcsról a Költők könyve számára
Várady Szabolcs eleve a válogatott verseit írja. Ha valamiben, akkor a költészetben biztosan hisz – ezt onnan lehet tudni, hogy egyetlen verse sincs, amely nem tartaná mindvégig, az első sortól…
Szabó T. Anna: A felnőtt gyermek – napló, jegyzetek –
József Attila emlékére írtam, a Holmiban jelent meg. Szólj hát, mit tegyek én, hogy szeress ha sírva fakadok, ne nevess .................. ................... Mint a motor, mely már begyulladt, de nincsen…