ALMA

Tégeteket megölellek,
tégemet is ölelj meg!
Én vagyok az almajáró,
álmomban is ölellek!

Óriási nagy vagyok most,
a zsebembe beteszlek,
te meg onnan csikizel meg,
hogy nagyokat nevessek!

Álmom alma, almám áll ma,
figyel, mint a fülelés,
almajáró almasága
almasárga ölelés.

Ha álmomban átölellek
nincs nevetés, nincs csiki –
dúdolás és ringatás van,
megint nagy vagy, s én kicsi.

Írtam egyszer egy adventi kalendáriumot, huszonnégy vers, december elsejétől huszonnegyedikéig.