A verset az állatkerti Kormos István emlékversenyre írtam és adtam elő a Barlangteremben, és szerencsésen meg is kaptam rá a Vackor-díjat. Ennek nem is lehet más oka, mint hogy mielőtt izgatottan a helyszínre siettem volna, még megnéztük a fókákat és a jegesmedvéket – a mackó pedig kedvesen odaintett nekem. Tényleg így volt!

Írjunk hát egy medve-dalt!
Minden medve tudja majd,
minden medve megtanulja,
két perc múlva fejből fújja:
medve-dal, medve-dal,
amit minden medve hall!

Árjánk hát ágy mádvá-dált,
ámát mándán mádvá várt!
Mándán mádvá mágtánáljá,
kát párc málvá fájbál fájjá –
mádvá-dál, mádvá-dál,
mándán mádvá tádjá már!

Erjenk het egy medve-delt,
melyben medve kedve telt,
menden medve megtenelje,
ket perc melve fejbel fejje:
medve-del, medve-del,
menden medve tedje mer!

Érjénk hét égy médvé-délt,
émét méndén médvé ért!
Méndén médvé mégténéljé,
két pérc mélvé féjbél féjjé –
médvé-dél, médvé-dél,
méndén médvé tédjé mér!

Írjink hit egy midvi-dílt,
imilyit i midvi írt!
Mindin midvi migtinilji,
kit pirc milvi fijbil fijji,
midvi-díl, midvi-díl,
mindin midvi tidji mír!

Orjonk hot ogy modvo-dolt,
molyon o modvo kotolt!
Mondon modvo mogtonoljo,
kot porc molvo fojból fojjo,
modvo-dol, modvo-dol,
molyot o modvo dolol !

Örjönk höt ögy mödvö-dölt,
ömölyöt ögy mödvö költ!
Möndön mödvö mögtönöljö,
köt pörc mölvö föjből főjjö,
mödvö-döl, mödvö-döl,
dölölöm ö ködvödör’!

Úrjunk hút ugy mudvu-dúlt,
mulyut ugy mudvu dulul!
Mundun mudvu mugtunulju,
kút purc múlvu fujbul fujju,
mudvu-dul, mudvu-dul,
mu mund tudunk mudvuul!

Ürjünk hüt ügy müdvü-dült,
mülyüt sük müdvü fütyül!
Müdvü-dül, müdvü-dül,
büldüg mündün müdvüfül!
Minden medve ezt énekli,
és ha vége, ÚJRAKEZDI:

Írjunk hát egy medve-dalt…
stb.