Szabó T. Anna

A Mozgó Világban jelent meg 2008 decemberében.

Nina
Kicsit off lesz, de mégis: negyvenéves vagyok, két hete vetéltem el az első terhességemet, a harmadik hónapban. Eddig még soha nem maradtam úgy, de most a férjem se bánta, és azt hittem, én is akarom. De mikor kikaparták, ami belőle megmaradt, megkönnyebbültem. Continue reading Szabó T. Anna: Kőgyerek

A Mozgó Világban jelent meg 2008 decemberében.

Ne csodálkozz, hogy én viszem a srácokat óvodába. Asszonypajtás ügyesen kivonta magát a forgalomból két-három hétre, és miért? Egy csizma miatt. Egy csizma miatt lettem papucsférj. Még szülőire is nekem kellett elmennem, képzelheted a sok nő közt, de már nem annyira ciki, van két-három macsótlanított apa, lehet, hogy az ő feleségük is kificamította a lábát. Hülyék a nők, na. Continue reading Szabó T. Anna: Jolán

A Marie Clare magazinban jelent meg 2008 decemberében.

Áll a nő az sztráda közepén, a lépésnyi sávon a bokrok alatt. Délutáni csúcs, mindenki tép haza. Mire meglátják, hogy ott áll a nagy vörös hajával, már messziről nézhetik egy villanásra a visszapillantóban. Egész jó csaj, gondolják, meg kellett volna állni. De a belső sávban nincs megállás, onnan se előre, se hátra. Continue reading Szabó T. Anna: Sztráda

A Népszabadságban jelent meg.

Hét éve nem írtam neked levelet – férj a feleségének minek is írna? – de mobilon úgysem tudnám elmondani, hogyan törtem el a lábam, éppen a legrosszabbkor. A gyerekek már alszanak, Mamus hozta őket haza az oviból, és csak annyit érzékeltek az egészből, hogy ma elmaradt a fürdés. A fájdalom persze meg sem közelíti azt, amikor a nászutunk első napján eltörtem a gerincemet, Continue reading Szabó T. Anna: Tavaszi szél

A Mozgó Világban jelent meg.

Nem tudok megszokni itt. A legrosszabb az, hogy igazából nincs is kinek elmondanom. Azt viszont tudom, hogy soha nem megyek férjhez, nekem ne diktáljon egy olyan kérges kezű barom, mint az apám. Continue reading Szabó T. Anna: Porcelán

Íme egy újabb novella a testről és a divatról

Látom, nagyon izgat ez a csajozós dolog. Na figyelj, mindjárt elmondom a módszert, látom, rád fér, csak add ide a konyakot. Na ne! Az egész üveggel. Nyugi, jól bírom az italt. Ne is mondd, emlékszem, de azóta beletanultam, tudod, sok ilyen céges partin kell részt venni, és ott aztán iszunk rendesen. Continue reading Szabó T. Anna: Cruelty free

 Egy másik novella, szintén a Mozgó Világból

Mondtam anyámnak, hogy figyeljen ide, egész nap vizsgáztattam, fáradt vagyok, és különben is, negyven fok van és csúcsforgalom, de ő meg se hallotta, csak elmondta megint, hogy induljak azonnal. Continue reading Szabó T. Anna: Veronka és a nerc

Ez a novella egy készülő ciklus része, eredetileg a Mozgó Világban jelent meg

Hármat utálok: a zajt, a papokat, meg a teheneket. Na, biztos ezért lakunk egy országút mellett a falu szélén, ahová mindig odahordja a szél a harangszót meg a szagot. Az asszony is szereti a csendet, mégis a varrodában tölti a napot, muszájból. Continue reading Szabó T. Anna: Kajafás és az aranycipő

 Egy fényképhez írtam, a Beszélő felkérésére.

A fiú tenyere csupa büdös sárga maszat volt. Az imént megcsúszott a keze az üvegen, és a mérőkanál helyett a márványpultra ömlött a kénpor. Gyorsan és észrevétlenül kellett letörölnie, mert Kálmán úrnál könnyen állt a pofon. Continue reading Szabó T. Anna: Gyógyszertár

Egyik első prózai írásom.

- Megtaláltam.

Petri Barna letette a kávéscsészét és hitetlenkedő mosollyal felnézett az újságjából: – Na és hol van?

Keresi Arnold, aki éppen a szivarjával volt elfoglalva, odalökte a helyi hírlap legfrissebb számát. A lapszél egy helyütt be volt szakítva, az apróhirdetéseknél. Continue reading Szabó T. Anna: Vénasszonyok nyara