Szabó T. Anna

A

Cinema magazinban jelent meg.

A svédek nagyon ismerik a gyermeki lelket, tudják, hogy milyen intenzíven keveredik a kisgyerekekben a valóság meg a fantázia, és éppen ezért mennyire fogékonyak félelemre és örömre egyaránt. Pernilla Stafelt, aki múzeumpedagógusként gyermekek számára rendez művészeti kiállításokat a stockholmi Modern Művészetek Múzeumában, hosszú évek tapasztalatát felhasználva alkotta meg könyvsorozatát a gyerekeket legjobban foglalkoztató „felnőtt” jelenségekről, olyanokról, mint az erőszak, a szerelem vagy éppen a halál. Continue reading Szabó T. Anna – Pernilla Stalfelt: Kakikönyv, Halálkönyv

A Cinema magazinban jelent meg.

Az író még a Nobel-díj előtt megírta nagy regényéből a forgatókönyvet, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy a Holocaust képi ábrázolása „egy hallgatag konszenzuson nyugvó tilalomba ütközik”. Nem hitelességet akar tehát, hiszen a játékfilm fogalma eleve ellentmond a hitelességnek; de „legalábbis hűségre, szűkszavúságra és a dísztelenségnek arra a komor pompájára” törekedett, amely méltó lehet a gyászhoz. Continue reading Szabó T. Anna: Kertész Imre: Sorstalanság – filmforgatókönyv

A Cinema magazinban jelent meg.

Nem könnyű olvasmány: nehéz lesz tőle az ember szíve. Az egyes szám első személyű elbeszélőt, a kiskamasz Köves Gyurit az különbözteti meg egy mai, utólagos értelmezőtől, hogy nem háborog és nem háborodik fel semmin, nem siránkozik, csak éli a rámért kényszerűségeket: azt, hogy fiúpajtásaival együtt marhavagonba terelik, lágerbe viszik. Continue reading Szabó T. Anna a Sorstalanságról

A Cinema magazinban jelent meg.

Anthony Minghella filmje nagyszerű adaptációja az azonos című regénynek, ám az eredeti könyv jóval sokrétűbb és mélyebb alkotás Continue reading Szabó T. Anna Charles Frazier Hideghegy című regényéről

A Cinema magazinban jelent meg.

Legyen az parti vagy szeminárium: ki ne hallgatná szívesen a társaság középpontját, a szellemes, könnyed, sziporkázóan önironikus társalkodót? Ő korunk guruja: kíméletlenül kibeszéli és humorral gyógyítja közös nyavalyánkat, a szorongást. Az új könyvének címlapján lótuszülésben mosolygó szerző már az előszóban bevallja, hogy ő bizony sikerkönyvet akar írni Continue reading Szabó T. Anna: Réz András: Válogatott szorongásaim

A CINEMA magazinban jelent meg, a gyerekolvasókra gondolva.

Üldözés taxin és gyalog, álruhás kaland a szállodában és leszámolás a bankban: Erich Kastner izgalmas könyvét mindenki élvezni fogja Continue reading Szabó T. Anna: Emil és a detektívek

Izgalmas kísérletre vállalkozott Kiss Judit Ágnes A keresztanya című regényében: egy öregasszony szemével mutatja meg a huszadik századot. Az elbeszélő, Keserű Nemes Mihályné Szomor Veron 1920-ban született, és egész életét Zsanóc nevű szülőfalujában élte le, innen figyelte a világ változásait. A front ugyan nem vonult át a falun, de a férje kis híján odaveszett a szibériai fogságban, az államosítás pedig mindenükből kiforgatta őket – nem csoda hát, hogy a vallásos Veron néni nemigen kedveli a „komonistákat”, ahogy ő maga mondja. Continue reading Szabó T. Anna: Kritika a rádiónak Kiss Judit Ágnes: A keresztanya című könyvéről

A Népszabadságban jelent meg.

A szolgának nincs szabadsága: isteni útmutatásként fogadja ura szavát, és a vére árán védi meg. Erről szólt a magyar nép élete századokig, és ezzel szállt szembe Petőfi a szabadság, az egyenlőség és a testvériség nevében. Continue reading Szabó T. Anna: A szabadság szolgája. Petőfi versei a szabadságharc idején

A Népszabadságban jelent meg.

Mi a fontosabb: a filozófia vagy a társadalomrajz? Az arisztokrata Jeanne történetében akad ez is, az is, a könyvet mégis, mint zápor a talajt, valami szép, szomorú érzékiség itatja át Continue reading Szabó T. Anna: Egy érzéki regény. Guy de Maupassant: Egy asszony élete

Megjelent a Népszabadságban.

Elvadult rózsakert mellett sétálok el a fiaimmal reggelente, a buja bokrok közül részegítő töménységgel tódul az illat. A kerítésen átdőlő, virágokkal rakott tüskeágak alatt a szomszéd iskola serdülő diákjai támasztják a rácsot, és ilyenkor, rózsabomlás idején, a szerelmeikről és a szerelmeikkel beszélgetnek. Mit is dúdolhatna magában az ember ilyenkor, ha nem ezt a virágéneket „Az házamtúl, az utcámtúl alig sétáltam, / Kertet frisset és ékesset mindjárt találtam, / Melyből rózsaszálomat, / Zöldellő virágomat / Leszakasztám, élém vele friss világomat.” A feszes pólójú lányok és szakadt farmeres fiúk persze nem egészen így fogalmaznak – nem kenyerük a virágnyelv. Continue reading Szabó T. Anna: Szív-ámító szép énekek. Szabó T. Attila: Haja, haja, virágom.

A Népszabadságban jelent meg.

Lélegzetvisszafojtva kucorogtam az íróasztal alatt, és nagyapám papucsos lábát figyeltem. Féltem, hogy ha kinyújtja, akkor felfedez. Márpedig én fontos küldetésben jártam: tudni akartam, miféle alkimista mesterkedés zajlik a könyvekkel és cédulákkal zsúfolt, titokzatos szobában, mit és hogyan dolgozik egy nyelvész. Continue reading Szabó T. Anna: Mi a nyelvészet? A magyar nyelv kézikönyve

Kevés ész, sok ambíció – Mikszáth szerint ez jellemzi azokat az önhitt nagyratörőket, akik bármikor veszélyessé válhatnak. Hátborzongató kedélyességgel írja le az őrület és a kegyetlenség minősített eseteit, a történelem relativitásának valóságát (a regényt mintegy keretbe fogja az erről való elmélkedés), de a leginkább akkor van elemében, amikor a parttalan emberi önzést ábrázolhatja, amely csak akkor tesz jót, amikor azt a maga hasznára fordíthatja, a rosszat azonban készségesen és önként, mintegy ösztönösen viszi véghez. Continue reading Szabó T. Anna: Trapéz-produkciók a csontteremben. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

A

Népszabadságban jelent meg.

Van-e kockázatosabb kaland, mint a mesehallgatás? Ha felnézünk egy pillanatra a könyvből, és rápillantunk gyermekünk elmélyült, hol kipiruló, hol meg elsápadó arcára, messze révedő tekintetére, hirtelen izgés-mozgására az izgalmak tetőfokán, megértjük, hogy minden alkalommal a saját élete és boldogsága a tét. Continue reading Szabó T. Anna: Benedek Elek meséiről

A Népszabadságban jelent meg.

Vannak mondatok, amelyek örökre megfészkelnek az emlékezetben. Mióta egy tündöklő nyári délutánon egy jó ebéd után apósom felsóhajtott: „Nem ér az élet semmit lombos jegenyefák nélkül”, Krúdy mondata a legváratlanabb pillanatokban ébreszt bennem fájdalmas nosztalgiát. A régi századforduló irodalma tele van ilyen izgalmas mondatokkal. Itt van mindjárt Bródy Sándor Continue reading Szabó T. Anna: A sült krumpli igaza. Bródy Sándor: Az ezüstkecske

Elhangzott a Károlyi-kertben.

Mottó: „Egy kicsi pálinkát meg tetszik-e inni?
Meg én, szívesen!”

Melyik könyvben szellemi táplálék Nick Carter és a szőke nő? Ebben könyvben tömik ki szalmával a kecskét és ebben könyvben robbantanak máglyával bombát; ebben a könyvben mulasztja el a kecskepotyadék a szeplőket; ebben a könyvben szerepel egy félszemű loncsos Bolha, egy megnyúzott nyúl és egy büdös sascomb Continue reading Dögevő saskirály (A Petőfi Irodalmi Múzeum Kedvenc könyvek találós játéka)