Szabó T. Anna

A

Cinema magazinban jelent meg.

A svédek nagyon ismerik a gyermeki lelket, tudják, hogy milyen intenzíven keveredik a kisgyerekekben a valóság meg a fantázia, és éppen ezért mennyire fogékonyak félelemre és örömre egyaránt. Pernilla Stafelt, aki múzeumpedagógusként gyermekek számára rendez művészeti kiállításokat a stockholmi Modern Művészetek Múzeumában, hosszú évek tapasztalatát felhasználva alkotta meg könyvsorozatát a [...]

A Cinema magazinban jelent meg.

Az író még a Nobel-díj előtt megírta nagy regényéből a forgatókönyvet, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy a Holocaust képi ábrázolása „egy hallgatag konszenzuson nyugvó tilalomba ütközik”. Nem hitelességet akar tehát, hiszen a játékfilm fogalma eleve ellentmond a hitelességnek; de „legalábbis hűségre, szűkszavúságra és a dísztelenségnek arra a komor pompájára” [...]

A Cinema magazinban jelent meg.

Nem könnyű olvasmány: nehéz lesz tőle az ember szíve. Az egyes szám első személyű elbeszélőt, a kiskamasz Köves Gyurit az különbözteti meg egy mai, utólagos értelmezőtől, hogy nem háborog és nem háborodik fel semmin, nem siránkozik, csak éli a rámért kényszerűségeket: azt, hogy fiúpajtásaival együtt marhavagonba terelik, lágerbe viszik.

A Cinema magazinban jelent meg.

Anthony Minghella filmje nagyszerű adaptációja az azonos című regénynek, ám az eredeti könyv jóval sokrétűbb és mélyebb alkotás

A Cinema magazinban jelent meg.

Legyen az parti vagy szeminárium: ki ne hallgatná szívesen a társaság középpontját, a szellemes, könnyed, sziporkázóan önironikus társalkodót? Ő korunk guruja: kíméletlenül kibeszéli és humorral gyógyítja közös nyavalyánkat, a szorongást. Az új könyvének címlapján lótuszülésben mosolygó szerző már az előszóban bevallja, hogy ő bizony sikerkönyvet akar írni

A CINEMA magazinban jelent meg, a gyerekolvasókra gondolva.

Üldözés taxin és gyalog, álruhás kaland a szállodában és leszámolás a bankban: Erich Kastner izgalmas könyvét mindenki élvezni fogja

Izgalmas kísérletre vállalkozott Kiss Judit Ágnes A keresztanya című regényében: egy öregasszony szemével mutatja meg a huszadik századot. Az elbeszélő, Keserű Nemes Mihályné Szomor Veron 1920-ban született, és egész életét Zsanóc nevű szülőfalujában élte le, innen figyelte a világ változásait. A front ugyan nem vonult át a falun, de a férje kis híján odaveszett a [...]

A Népszabadságban jelent meg.

A szolgának nincs szabadsága: isteni útmutatásként fogadja ura szavát, és a vére árán védi meg. Erről szólt a magyar nép élete századokig, és ezzel szállt szembe Petőfi a szabadság, az egyenlőség és a testvériség nevében.

A Népszabadságban jelent meg.

Mi a fontosabb: a filozófia vagy a társadalomrajz? Az arisztokrata Jeanne történetében akad ez is, az is, a könyvet mégis, mint zápor a talajt, valami szép, szomorú érzékiség itatja át

Megjelent a Népszabadságban.

Elvadult rózsakert mellett sétálok el a fiaimmal reggelente, a buja bokrok közül részegítő töménységgel tódul az illat. A kerítésen átdőlő, virágokkal rakott tüskeágak alatt a szomszéd iskola serdülő diákjai támasztják a rácsot, és ilyenkor, rózsabomlás idején, a szerelmeikről és a szerelmeikkel beszélgetnek. Mit is dúdolhatna magában az ember ilyenkor, ha nem ezt a [...]

A Népszabadságban jelent meg.

Lélegzetvisszafojtva kucorogtam az íróasztal alatt, és nagyapám papucsos lábát figyeltem. Féltem, hogy ha kinyújtja, akkor felfedez. Márpedig én fontos küldetésben jártam: tudni akartam, miféle alkimista mesterkedés zajlik a könyvekkel és cédulákkal zsúfolt, titokzatos szobában, mit és hogyan dolgozik egy nyelvész.

Kevés ész, sok ambíció – Mikszáth szerint ez jellemzi azokat az önhitt nagyratörőket, akik bármikor veszélyessé válhatnak. Hátborzongató kedélyességgel írja le az őrület és a kegyetlenség minősített eseteit, a történelem relativitásának valóságát (a regényt mintegy keretbe fogja az erről való elmélkedés), de a leginkább akkor van elemében, amikor a parttalan emberi önzést ábrázolhatja, amely csak [...]

A

Népszabadságban jelent meg.

Van-e kockázatosabb kaland, mint a mesehallgatás? Ha felnézünk egy pillanatra a könyvből, és rápillantunk gyermekünk elmélyült, hol kipiruló, hol meg elsápadó arcára, messze révedő tekintetére, hirtelen izgés-mozgására az izgalmak tetőfokán, megértjük, hogy minden alkalommal a saját élete és boldogsága a tét.

A Népszabadságban jelent meg.

Vannak mondatok, amelyek örökre megfészkelnek az emlékezetben. Mióta egy tündöklő nyári délutánon egy jó ebéd után apósom felsóhajtott: „Nem ér az élet semmit lombos jegenyefák nélkül”, Krúdy mondata a legváratlanabb pillanatokban ébreszt bennem fájdalmas nosztalgiát. A régi századforduló irodalma tele van ilyen izgalmas mondatokkal. Itt van mindjárt Bródy Sándor

Elhangzott a Károlyi-kertben.

Mottó: „Egy kicsi pálinkát meg tetszik-e inni?
Meg én, szívesen!”

Melyik könyvben szellemi táplálék Nick Carter és a szőke nő? Ebben könyvben tömik ki szalmával a kecskét és ebben könyvben robbantanak máglyával bombát; ebben a könyvben mulasztja el a kecskepotyadék a szeplőket; ebben a könyvben szerepel egy félszemű loncsos Bolha, egy megnyúzott nyúl és egy [...]